Papilláris elváltozás ventrális nyelv
Tartalom
Az urogenitalis rendszer képalkotó diagnosztikája Írta: Bata Pál Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinika Az urogenitalis rendszer megbetegedéseinek minél pontosabb ábrázolása és a korábbi fázisban történő felismerése nagy kihívás a radiológus számára. A modern, elsősorban keresztmetszeti képalkotó eljárások intenzív fejlődése, ezen a területen is korábban elképzelhetetlen diagnosztikus lehetőségeket nyújt számunkra.
A technika adta lehetőségek mellett a gyógyítás folyamatában legalább olyan fontos a klinikusokkal való együttműködés, ennek alapjaihoz kívánunk elsősorban segítséget nyújtani leendő és végzett kollégáinknak az alábbi fejezettel. A vesék A a hpv vírus rák klinikai és radiológiai anatómiája A vese bab alakú szerv, a gerincoszlop két oldalán, retroperitonealisan helyezkedik el, a tizenkettes háti és és az első két lumbalis csigolya magasságában.
A jobb vese cm-el caudalisabb helyzetben van a máj miatt.
A vesét szorosan a szerven rögzülő capsula renis veszi körül. A vese zsíros tokba capsula adiposa ágyazódik be. Végül a fascia renalis kötőszövetes lemezként határolja a perirenalis tereket, mely medialisan lefele nyitott a vesehilus képletei számára.
A vesehilusban találhatók a vese erei, a vesemedence, mely változatos formájú izmosfalú tömlő és az ureter. A vesemedence rendszerint három részre oszlik, ezek a nagykelyhek calyces renales majores.
Nyelv (testrész)
A nagykelyhek további két-három ágra oszlanak, ezek a kiskelyhek calyces renales minores. Mindegyik vesekehelybe egy vagy több papilla nyomul be.
A papillák a velőállmányt kitevő pyramisok csúcsi részei. A kéregállomány a piramisok oldalán elvékonyodva egészen a sinusig nyomul előre.
Ez az oszlopszerű rész columna renalis sokszor hypertrophizál, mely megtévesztő lehet a képalkotó vizsgálatok során. A vese artériás és vénás rendszere számos variációt mutathat, melyek ureter és pyelum kompresszióhoz vezethetnek. Alapesetben egy arteria renalis látja el a vesét, mely a vena renalis mögött helyezkedik el a hilusban. A veseartériák végartériák, a Bertin columnákban interlobularis, majd a piramisok közelében arcuta ágakra oszlanak.
A vénák lefutása az artériákhoz hasonló.
A vese fejlődési rendellenességei A vese fejlődési rendellenességei közül megemlítendő az agenesia, mely rendszerint tünetmentes és viszonylag gyakori. Hypoplasia renis szintén gyakori fejlődési zavar, a csökevényesen fejlődött vese a szokásos magasságban hely, az ellenoldali vese kompenzatorikus alapon hyperplasias. A forgásában elmaradt vese létrejöttének oka az, hogy a vesetelep hilus először előre tekint, majd papilláris elváltozás ventrális nyelv felé fordul.
Mit neveznek jó- és rosszindulatú elváltozásnak? (biologika, ujmedicina)
A forgás elmaradása esetén a kifejlett vese hilusa is előre tekint. Ritkán előfordul a vese lateralis irányú forgása is. Jellemző a rendellenes artériás ellátás, gyakori ureter elfolyási zavar. Kőképződés is gyakori. Üregrendszeri tágulatra hajlamosít. A dystopiás vese lehet egy vagy kétoldali, és azonos oldali vagy keresztezett. A dystopiás vesét a ptosistól az ureter hossz és az ellátó arteria eredése különbözteti meg. A dystopia gyakran malrotációval szövődik. Speciális fajtája a keresztezett dystopia, az érintett oldali vese az ellenoldali vesével fuzionál, de a hozzá tartozó ureter eredeti oldaltól nyílik a hólyagba.
Parenchymalis Adenocarcinoma A vesetumorok döntő többségét a proximalis kanyarulatos csatornák epithel sejtjeiből kiinduló tumor adja. Férfiakban kétszer gyakoribb, mint nőkben. Az incidentiája a 6. Dohányzók körében gyakrabban fordul elő. Bizonyos kórállapotok, mint a Hippel-Lindau kór, vagy krónikus haemo- ill peritonealis dialysis növelik az előfordulás gyakoriságát.
A klasszikus klinikai tünetek: deréktáji fájdalom és tapintható elváltozás haematuriával igen ritka. A beteg korai panaszai nem specifikusak: fogyás, sápadtság, gastrointestinalis vagy neurologiai tünetek, láz.
Az adenocarcinoma számos hormont is termelhet, melyek szerteágazó tüneteket okoznak. Termelődhet renin, erythropoetin, parathormon, prolactin, ACTH stb. A tumor biológiai viselkedése változó, az egészen agresszív, korai metastasisokat adó formától a lassan növekvő későn metasztatizálódó elváltozásokig.
Ez utóbbi megjelenési forma a primeren cystosus tumorokra jellemző elsősorban. Ritkán előfordul a metastasisok spontán regressziója a nephrectomiát követően, ugyanakkor irodalmi adatok alapján előfordulhat 30 évvel a nephrectomiát követő metastasis kialakulása is. Diagnosztika: A keresztmetszeti képalkotó vizsgálatok fejlődésével a többfázisú CT vizsgálat vált alapvető vizsgálati módszerré a vesetumorok gyanúja esetén.
Nyelv (testrész) – Wikipédia
Szenzitivitása jóval magasabb, mint a korábban igen elterjedt intravénás urográfiánál, mely esetében a diagnózis elsősorban a kontrasztanyaggal telt üregrendszer kontúrtorzulásán alapul. A megfelelő módon kivitelezett CT vizsgálat egyben staging vizsgálatnak is tekinthető, távoli metastasisok, érbetörés kérdésében is irányadó. További előnyei a digitális képi jellemzőkből és postprocesszálási lehetőségekből származnak. Így bármikor rekonstruálható és kiegészítő 3D vagy urographias stb.
Mindezen eljárások nagymértékben segítik a klinikus és a vizsgáló radiológus közti kommunikációt, megtervezhetővé teszi a későbbi, akár vesemegtartásos vagy laparoszkópos beavatkozást. Jellemzően inhomogén kontrasztanyaghalmozást mutató egyes esetekben kalcifikációt is tartalmazó képletként azonosítjuk a veseparenchymából kiinduló elváltozást 6.
Az elérhetőség mellett egyéb előnyök és hátrányok figyelembe vétele is fontos ezen technika alkalmazása során, melyekkel az általános részben foglalkozunk. A még tüneteket nem okozó korai elváltozások száma az utóbbi időben jelentősen megnövekedett, az elvégzett UH vizsgálatok számának emelkedésével párhuzamosan. A vese térfoglalás egyre gyakoribb véletlen találat általános vizsgálat kapcsán. Az UH vizsgálat szenzitivitását tekintve jóval elmarad a CT-től, mégis néhány kérdésre választ adhat.
A tumor echoszegény, viszonylag jól körülírt képletként jelentkezik. A vascularisaltság és az igen gyakori centralis necrosis megléte elsősorban a mérettől függ, nagyobb tumorokban ezek gyakrabban megfigyelhetők. UH-gal differenciálható a cystosus és solid képlet, további A férgek előkészítésének megváltoztatása vagy MR vizsgálatot kérhetünk a gyanús elváltozások esetében, ez hasznos lehet az arteria renalisok és a vena cava érintettségének, tumorthrombus meglétének detektálásában is.
A cystosus formák diagnosztikáját a Bosniak rendszer segíti elő. A radiológus feladata a cystosus veseterimék felismerésen túl az eltérés karakterizálása, segítve a klinikust a megfelelő terápiás döntés meghozatalában, ez utóbbi gyakran igen nehéz.
Speciális, papilláris elváltozás ventrális nyelv malignus cystosus veseterimék kialakulásásra fokozott kockázatot jelentő állapotok a von Hippel-Lindau szindróma VHLa hosszútávú dialysis és a polycystás vesebetegség. A modern CT és MR berendezésekkel általában pontos és azonnali diagnózis mondható a legtöbb cystosus veseteriméről.
Az urogenitális rendszer képalkotó diagnosztikája_ptg
A legfőbb kérdések, hogy vajon a cystosus terime igényel-e vagy sem sebészi ellátást, illetve nyomonkövetése szükséges-e, a Bosniak klasszifikáció segítségével megválaszolhatók. Megfelelő CT protokoll alkalmazásával mérhetővé válnak a Bosniak klasszifikáció alapját képező cysta jellemzők, mint a minimális mértékű, sima vagy irreguláris falmegvastagodás kontraszthalmozással vagy anélkül; a hajszálvékony vagy megvastagodott septumok; vékony vagy irreguláris vastag vagy nodularis meszesedés etc.
Papilláris elváltozás ventrális nyelv Bosniak beosztást alapvetően a cystozus laesiok CT vizsgálat alapján történő karakterizálására hozták létre, de könnyen adaptálható egyéb MR és kontrasztanyagos UH modalitásokra is. Az egyes vizsgált morfológiai elemek a következők: falvastagság, kalcifikáció, hyperdensitás, septáltság, multilobulált megjelenési forma, halmozás mértéke, belső szerkezeti elváltozás.
A Bosniak klasszifikáció kategóriái a következők: A Bosniak I típus a tulajdonképpeni simplex vesecysta, mely densitása HU közötti, nem halmozó, hajszálvékony falú képlet.
Az ebben a csoportban szereplő cysták nem tartalmaznak septumot, meszesedést vagy solid komponenst. További teendőt nem igényelnek. A Bosniak II típusba tartozó cysták tartalmazhatnak néhány 1 mm körüli, nem halmozó septumot és kevés calcificatiot a falban vagy a septumban.
Ugyancsak ide sorolhatók az élesen határolt, 3cm átmérőnél kisebb, és homogén hyperdens cysták is.
További teendő ezzel a csoporttal sincs. Minimálisan vastagabb faluk akár nagyobb mennyiségben vagy nodularisan is tartalmazhat calciumot, de halmozás, illetve belső solidum továbbra sincs jelen.
Ide tartoznak azon hyperdens elváltozások, melyek átmérője meghaladja a 3 cm-t vagy teljesen intraparenchymális helyzetűek.