Gége papillomatosis támogató csoport. A humán papillomavírus és a szájüregi daganatok
Tartalom
Hírek az Avemarról:
Az adenomák neoplasticus polypok, amelyeket a regeneratív és a hyperplasticus polypoktól kell elkülönítenünk. Az adenoma makroszkópos megjelenése szerint lehet nyeles pedunculáltvalamint széles alapú sessilis.
Common HPV (Human Papilloma Virus) - Myths - Best Health Tips - Education
A mikroszkópos szövettani kép alapján megkülönböztetünk tubularis, villosus, valamint tubulovillosus adenomát. Az adenomák rákelőző eltérések.
Legfrissebb anyagaink:
A gyomoradenomák rendszerint sessilisek, ritkábban kocsányuk van. Általában az antrumban és a kisgörbület mentén helyezkednek el.
Összességében az adenomák kb. A legtöbb adenoma felfedezése véletlenszerű, ritkán azonban epigastrialis fájdalmat, kényelmetlenségérzést vagy vérzést okozhatnak. A gyomor báriumos röntgenvizsgálata során a kisméretű adenomák könnyen elnézhetők. A gasztroszkópia során viszont az adenomák jól felismerhetők. A felszíni biopszia során nyert szövettani mintából a rákos góc gyakran hiányozhat.
A kocsányos polypokat endoszkópos polypectomiával távolíthatjuk el. A 2 cm-nél nagyobb, széles alapú, endoszkópos módszerrel nem eltávolítható polypok esetében sebészi beavatkozás szükséges. A 2 cm-nél kisebb polypok esetében évente gastroszkópos ellenőrzés szükséges. Hyperplasticus polypok. A hyperplasticus polypok a szabályos nyálkahártyafelszín és a foveolaris típusú epithelium burjánzása során keletkeznek. Jóllehet nem tekintendők valódi véres giardia széklet eltéréseknek, a hyperplasticus polypok esetében is gyakoribb a gyomorrák.
Nem epithelialis daganatok Leiomyoma. A gyomor simaizomzatából alakul ki, rendszerint submucosus elhelyezkedésű. Hasi görcsök, változó hasi fájdalom mellett a felszíni nyálkahártya kifekélyesedése változó súlyosságú vérzést eredményezhet. Tüneteket okozó, vagy 2—3 cm-nél nagyobb leiomyoma esetében legalább 2 cm-es szabad széllel rendelkező csonkolást kell végeznünk.
A belgyógyászat alapjai 1. | Digitális Tankönyvtár
A gyomor simaizom daganatainak kb. A submucosában helyezkedik el, viszonylag gyorsan növekszik, malignizálódási hajlama a méret növekedésével arányos.
Klinikai tünetei közül legjellemzőbb a vérzés, az epigastrialis fájdalom, hányinger, hányás, fogyás. A leiomyomától történő radiológiai elkülönítés nehéz, mindkét esetben telődési hiány igazolható. A gasztroszkópia során sem könnyű igazolni a malignizálódást, mivel a submucosus daganatot borító felszíni nyálkahártyából vett biopszia rendszerint normális nyálkahártyaképet igazol. Gyógyítása a teljes sebészi eltávolítás. Emésztőrendszeri stromalis tumorok GIST.
Tisztázatlan eredetű, ritka mesenchymalis daganatok. Leggyakrabban az ötvenedik és hatvanadik életév között fordulnak elő, gyakrabban férfiakban. A GIST mérete eltérő lehet néhány mm-től akár 30 cm-es méretet is elérhetnek.
A GIST daganatok eltérő érettségűek, morfológiai szempontból nem egységesek. Megkülönböztetünk jól differenciált myoid pl. A GIST daganatok gyakran teljesen tünetmentesek. A GIST-betegek egyharmada a kórisme idejében tünetmentes, a kisméretű daganatok felfedezése rendszerint véletlenszerűen, a rutin gége papillomatosis támogató csoport során történik. Gyomorelhelyezkedés esetén a hasi fájdalom és a vérzés a vezető tünet. Nagyméretű tumor esetén gyakran találunk vérszegénységet.
A belgyógyászat alapjai 1.
A tartós tünetmentesség, illetve a hosszú ideig jellegtelen klinikai kép miatt az esetek jelentős részében már csak az áttétek tünetei alapján ismerjük fel a betegséget. A GIST főleg a májba és a peritoneumra ad áttéteket. A pontos kórisme és daganat-stádium meghatározásához az endoszkópos és képalkotó eljárások mellett az endoszkópos ultrahang EUS is nélkülözhetetlen.
Bár a diagnosztikus és terápiás felső endoszkópia rutinszerű eljárás, a GIST endoszkópos felismerése gyakran nem könnyű feladat. A gasztroszkópia során észlelt submucosus, kisméretű, legfeljebb néhány cm átmérőjű stromalis gyomordaganatok rendszerint ép gyomornyálkahártyával fedettek, ilyenkor a felszínes biopszia ép szövettani képet mutat.
Mivel a stromalis tumorok gazdag érhálózatúak, a biopszia, különösen nagyméretű és submucosus részleteket tartalmazó daganatok esetében a hurokbiopsziás módszer a jelentős vérzésveszély miatt nem ajánlható. A fentiek miatt a biopsziás szövettani mintavételről a daganat állapotának, méretének és a vérzés kockázatának figyelembevételével kell döntenünk.
A GIST sejtjei tirozinkináz aktivitású növekedésfaktor-jelfogóval c-kit rendelkeznek.
A stromalis daganat szövettani értékelése során a CD pozitivitás immunhisztokémiai bizonyítása a GIST legfontosabb és legspecifikusabb kórjelző feltétele. Minden GIST daganat malignusnak tekintendő, mert akár még a rutin endoszkópos vizsgálattal véletlenül felfedezett daganatok is adhatnak áttétet. Az operábilis daganatok kezelésének alapját a sebészi beavatkozás jelenti. Mivel a GIST toknélküli daganat, az enucleatio egymagában nem megfelelő eljárás.
Ha a daganat csak marginálisan távolítható el R1-resectioés a teljes resectio ismételt laparotomia során sem valósítható meg, a beteg gyakori ellenőrzése szükséges. Az R1 resectióval eltávolított, valamint az inoperábilis gége papillomatosis támogató csoport nem reagálnak megfelelően kemoterápiára és sugárkezelésre.
Előrehaladott betegségben, az utóbbi időben alternatív kezelési módként új típusú tirozinkináz inhibitor áll rendelkezésünkre: az imatinib mezilát 2-fenilamino-pririmidin, STIamely szelektíven gátolja a különböző tirozinkinázokat.
Az imatinibterápia ellenére progrediált GIST részben sikerrel kezelhető sunitinib maláttal, amely egy másik oralis tirozinkináz-receptor gátló. A gyomorcarcinoid leírása az A gyomorlymphoma leírása az Az autoszomális domináns öröklődésű génhibán alapuló Peutz—Jeghers-szindrómát elsősorban az egész vékonybélben, de a gyomorban és a vastagbélben egyaránt megtalálható többszörös polypok jellemzik.
