Agresszív betegrák, A tanulmány az agresszív gyermekkori agydaganatokhoz kötődő mutációkat talál - Genetika
Mi a rák? A rák nem egyetlen betegség, hanem egy gyűjtőfogalom, amely száznál is többféle megbetegedést foglal magába. Megkülönböztetünk jó- és rosszindulatú daganatokat: az utóbbiak közös jellemzője, hogy az érintett sejtek ellenőrizetlen szaporodásba kezdenek - károsítva ezzel a környező egészséges szöveteket - egyes esetekben pedig közeli vagy távoli áttéteket is létrehoznak a szervezet különféle pontjain.
Megosztás Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ezeket nevezzük malignus elváltozásoknak, szemben a jóindulatú, benignus tumorokkal, amely nem adnak áttéteket. További különbség, hogy a rosszindulatú daganatok növekedésük során betörnek a környező szövetekbe - más szóval beszűrik a környező szöveteket - míg a benignus hogyan kezeljük a szem parazitáit nem, mert ezek általában kötőszövetes tokkal határoltak.
Beteghang: élet a rákdiagnózis után - HáziPatika
A daganatos betegségek alapvetően két csoportra oszthatóak, a környezeti és az örökletes, tisztán genetikai okból kialakuló ráktípusokra.
Az első esetben alapvetően környezeti faktorok okozzák a rákhoz vezető mutációk felhalmozódását, az erre való hajlamot azonban a genetikai tényezők is növelhetik.
A rákkialakulás oka a második esetben túlnyomórészt örökletes: ebben az esetben nem a környezeti, hanem az örökletes tényezők játszanak egyértelműen meghatározó szerepet a rák kialakulásában.
A rosszindulatú daganatok nagyjából öt-tíz százaléka tartozik ebbe a csoportba. Bár a daganatok kialakulása minden esetben agresszív betegrák örökítőanyag meghibásodására vezethető vissza, érdemes tudni, hogy nem minden mutáció okoz daganatot. Kizárólag azok a mutációk veszélyesek ebből a szempontból, agresszív betegrák bizonyos szabályozófehérjék génjeit érintik.
Ha ezekben a génekben alakul ki egy bizonyos számú mutáció - a rosszindulatú sejtviselkedés kialakulásához a ma elfogadott nézet szerint általában egymást követő mutáció szükséges - akkor ellenőrizetlen sejtszaporodás indul be.
Ilyenkor az úgynevezett sejtciklus, vagyis agresszív betegrák sejtek osztódási folyamata hibásodik meg: agresszív betegrák a sejtnövekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya, ami az érintett sejttípus rosszindulatú burjánzásához vezet.
- A fehérje és az agresszív, ismétlődő prosztatarák közötti kapcsolat - Egészségügy - Gyógyászat - Eredményeiket online jelentik a A Nemzeti Tudományos Akadémia eljárása
- Интересно, знают заметил, что были неожиданными, попыткой войти как насчет.
Cikkeinkben bemutatjuk, hogy mi a rák, milyen típusai léteznek a daganatoknak, és hogyan alakul ki maga a betegség. Áttekintjük, hogy miként zajlik az egészséges sejtosztódás folyamata, és melyek a sejtciklus azon ellenőrzési pontjai, amelyeken a sejtnek át kell haladnia a sikeres osztódáshoz.
Ezt követően azokat a génmutációkat ismertetjük, amelyek a sejtek kontrollálatlan osztódáshoz vezethetnek. Megismerhetik, hogy miként alakulnak ki szervezetünkben a mutációk, és hogyan osztályozhatóak abból a szempontból, hogy milyen hatást gyakorolnak a rákbetegség előrehaladására irányító vagy utazó mutációk.
Aki ott áll egy orvos előtt és azt hallja, hogy a leletei alapján daganatos betegséget valószínűsítenek nála, nagyjából azonnal ezt a félelmet éli át. Ez a helyzet lelkileg nagyon megterhelő.
Végül a rák szervezetre gyakorolt hatása és a rák különféle stádiumai kerülnek tárgyalásra. Hogyan zajlik az egészséges sejtek osztódása?
Személyes betegtörténetek
A sejtosztódás folyamata és a sejtciklus részei Rák, vagyis rosszindulatú daganat abban az esetben alakul ki, ha a sejtciklus során hiba lép fel: a normálisan zajló, kontrollált osztódás helyett ebben az esetben szabályozatlan sejtburjánzás indul be. Cikkünk azt tekinti át, hogy mi a sejtciklus, és miként zajlik normális esetben a sejtosztódás folyamata.
A daganatos sejteket gyakran jellemzik olyan elváltozások, amelyek a sejtciklus meghibásodása miatt alakulnak ki. A nem megfelelően lezajló sejtosztódás alatt ugyanis egyaránt károsodhat a DNS, hiba csúszhat a másolásába, sőt az örökítőanyagot tároló kromoszómák szétválásába is. Ha mindezek ellenére sem áll le a sejtciklus, és a sejt - a hiba ellenére - tovább osztódik, akkor a későbbiekben daganat alakulhat ki.
Hogyan látják a betegek? Péter 40 édesanyjánál ban diagnosztizáltak jobb oldali emlődaganatot. A rendszeres mammográfiai vizsgálat ellenére a betegség gyors lefolyásúnak és igen agresszívnek bizonyult, ezért Péter édesanyja számára az emlőeltávolító műtét elkerülhetetlenné vált.
Azért, hogy ez ne történjen meg, a sejtciklusban úgynevezett ellenőrzési pontok találhatóak: ezek azért felelnek, hogy a hibák kijavításra kerüljenek, vagy ha ez nem lehetséges, leálljon a sejtosztódás.
Daganatok akkor keletkeznek, amikor egy sejtben - a genetikai hibák felhalmozódása folytán - felborul a növekedést serkentő és fékező jelek egyensúlya. A növekedési jelek túltengése és a programozott sejthalált elindító "vészfékek" kiesése egyaránt ellenőrizetlen sejtszaporodáshoz vezethet.
Fontos tudni, hogy nem minden mutáció vezet daganat- kialakuláshoz, kizárólag azok, amelyek bizonyos szabályozó fehérjéket érintenek: ezek egyaránt lehetnek a sejtek növekedési jeleit közvetítő és a sejtosztódást féken tartó fehérjék, a DNS hibajavító fehérjéi, vagy a programozott sejthalált szabályozó fehérjék. A sejtek rosszindulatú elfajulásához egymást követő mutáció szükséges: ez talán soknak tűnhet, ennyit azonban mégsem olyan nehéz beszereznie egy már meghibásodott sejtnek, mint elsőre gondolnánk.
- Helmint terápia Crohn-betegségben
- Az agytörzsi ritka, halálos gyermekkori daganat kutatói felfedezték, hogy a tumorok közel 80 százaléka olyan mutációkat mutat, amelyek korábban nem kötődtek a rákhoz.
- Blikk Rúzs Napunk egyik legrettegettebb és leggyakoribb végzetes kimenetelű betegsége, ami még mindig csak kis eséllyel gyógyítható.
